Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás befektetői és információs honlapja

Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

A Társulás elhelyezkedése, története

A Törökszentmiklósi kistérség az Észak - Alföldi Régió D-nyi-részén helyezkedik el, Jász – Nagykun - Szolnok megyében az Alföld közepén a Tisza bal partján található. A kistérség székhelye, gazdasági, oktatási és kulturális központja Törökszentmiklós, további tagtelepülései Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki és Tiszatenyő.
A térség fekvése közlekedési szempontból kitűnő. Vasúti összeköttetése a területén áthaladó Budapest – Szolnok – Püspükladány - Nagyvárad-Kolozsvár (Püspökladány – Debrecen – Záhony - Kijev) fővonal a Budapest – Szolnok – Szajol – Békéscsaba – Kürtös - Arad fővonal és a Tiszatenyő – Kunszentmárton – Szentes – Hódmezővásárhely - Makó vonalon szinte a szélrózsa minden irányát követi. A 4-es számú főközlekedési út, amely szintén áthalad a térségen, lehetővé teszi, hogy a települések bekapcsolódjanak az országos, sőt a nemzetközi közlekedési vérkeringésbe. Az 1970-es években épült főút azonban az ezredforduló után már nem felel meg a megnövekedett forgalomnak, további szélesítése elkerülhetetlenné vált, gyorsforgalmi úttá tétele a térség, de az egész ország és Tiszántúl fejlődésének záloga.
A 49.922 ha-os területű kistérség a megye területének 8,9 %-át teszi ki, a megye legkisebb kistérsége. A nyolc településen 40.511 fő él, a megye lakosságának 10 %-a. A népsűrűség alacsony (81,1 fő/km2), bár meghaladja a megyei átlagot, az országosnak jóval alatta marad.
A térségben találkozik a nyugati (óceáni), a földközi-tengeri (mediterrán) és a keleti (kontinentális) klímaterület. Az éghajlatot többnyire a kontinentális légtömegek uralják. Forró, száraz (aszályos) nyár s hideg tél jellemzi a kisrégió időjárását. A táj a Tisza szabályozása (Északon a kistérséget 50-60 km hosszban határolja az élő Tisza) után nyerte el mai arculatát. A föld felszínét elhagyott folyómedrek, morotvák hálózata tagolja, jelenleg nincs a Tiszába csatlakozó élővize. A kistérség a szó klasszikus értelmében agrártáj. Uralkodó talajtípusa a csernozjom, a kötött réti talaj és a folyószegély üledék talaja. A terület 86,9 %a termőterület. Kitűnő minőségű fekete földje a gabonaféléknek kapásoknak és zöldségnövények termesztésének kedvez. A kistérség területének 5,1 %-a mezőgazdasági hasznosításra kedvezőtlen extenzív szántóföldi művelésre is alkalmatlan, 3,7 %-a gyepes - legelőterület 4,3 % erdő, amely részben védelmi rendeltetésű. (Nyár, akác, fűz, tölgy.)
Átlagos földminőség 22,6 arany korona, országos átlag fölötti. Átlagnál jobb a földminőség Örményesen és Kengyelen. Erdősültség gyér, 2-3 %.
Mind természeti, mind társadalmi szempontból Jász – Nagykun - Szolnok megye egyik legmozaikosabb térsége, amely a települések egymástól eltérő méretében tradícióiban, térkapcsolataiban, a lakosság különböző jövedelmi, foglalkoztatási és etnikai viszonyaiban nyilvánul meg.
A térség a régészeti leletek alapján bizonyíthatóan ősidők óta lakott hely. A Krisztus előtti VI.-V. évezredben már termelő, gazdálkodó népesség lakta a vidéket. A szarmata korból hombáredényt, római pénzeket találtak a régészek Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Kengyel, Tiszatenyő területén, melyek azt bizonyítják, hogy a neolitikumban majd a vaskorban, s a bronzkorban is lakott hely volt a térség. Szkíta kori, és Gepida településekre bukkantak Surjány - Fegyvernek és Kengyel területén.
A térségben letelepedtek a honfoglaló magyarok is. Erre utal többek között a Kétpón talált törzsfői sírban talált arany övveret, s palmettadíszes ezüst csésze. Óballán volt Géza-fejedelem egyik szálláshelye. A tatárjárás és a törökdúlás hatalmas pusztítást okozott az elnéptelenedés, újra település többször is megismétlődött a történelem során.
A XVII. század végén jelentek meg a Tisza-mentén nemesi családok. Főnemesi címe és jelentősebb vagyona csak az Almásyaknak, Szapáryaknak és az Orczyknak voltak, a térségben. A dinasztia alapító zsadányi, törökszentmiklósi nemes gróf Almásy János táblai jegyző, később alispán 1677-ben kapott címerlevelet. A család későbbi leszármazottai között többen is fontos vezetői tisztségeket töltöttek be, kamarás, főispánok. Almásy Pál 1848-ban a képviselőház elnöke volt. A nemesi ágból származó Almásy László a híres Szahara-kutató életének, munkásságának egy epizódját dolgozták fel "Az angol beteg" című több Oscar-díjjal kitüntetett amerikai filmben.
A kistérségben kezdettől fogva a föld, a mezőgazdaság adott megélhetést a mindenkor itt élő embereknek. A valaha Tisza járta térség adottságai alapján az ország értékes mezőgazdasági tája. A szántóföldi gazdálkodásban a kalászos aránya 41,9 %, a kukoricáé 20,1 % a napraforgó 16,6 %, a repce 5,9 %, egyéb pillangós-kapás növény és zöldségkultúra is található.
Igen jelentős volt az állattenyésztés a térségben, különösen a szarvasmarha, sertéstenyésztés, lótenyésztés a fésűs juh, és a baromfitenyésztés. Az 1990. évek óta a bel és külpiaci térvesztés miatt az ágazat termelése stagnál. Noha Törökszentmiklósnak már 1848-ban volt ipari üzeme, Lábassy János ekegyára, malma, sőt téglagyára is, jelentősebb ipari termelés az 1950.-es évektől kezdődött el, s a vidéki ipartelepítési programja nyomán indult nagyobb fejlődésnek, az elektronika- híradástechnika, hűtőgépgyártás, ruházati ipar, de a meghatározó és mezőgazdasági gépgyártás maradt, melyet ma a TM Öntöde Kft, a CLAAS Hungária Kft és a Vogel & Noot cégek jelenléte fémjelez.
A kistérség települései közül Törökszentmiklós és Örményes rendelkezik ipari múlttal. Élelmiszeripari feldolgozásban jelentős a gabonatárolás és őrlés, a baromfi feldolgozás és tárolás, a gyümölcsfélék hűtése és tárolása, a fegyverneki konzerv-üzem. Vállalkozásra alkalmas területek, telephelyek, terménytároló kapacitások, raktárépületek minden településen rendelkezésre állnak.
A kistérség infrastrukturális ellátottsága meglehetősen ellentmondásos. A lakások és házak komfortfokozata a településeken belül is eltérő.
A villanyhálózat minden településen száz-százalékban kiépített, a gázvezetékre már nem mondható el ugyanez átlagban az otthonok 75 %-ban vezették be a gázt, Tiszabőn viszont sajnos egyetlen házba sem. A település sajátos, igen nehéz problémákkal küzd.
A vízvezetékrendszer csaknem 100 %-ban kiépített a településeken. Szennyvíztisztító azonban csak Törökszentmiklóson, Fegyverneken, Tiszabőn van, a csatornahálózat terén a kiépítettségben igen nagy az elmaradás. A csatornahálózat tovább bővítésére - jelentős anyagi áldozatok árán - törekvések vannak Törökszentmiklós és Fegyvernek településeken. Kengyel és Tiszatenyő közösen pályázik a csatornahálózat kiépítésére. Ezen jelentős környezetvédelmi beruházás felgyorsítására "ISPA" pályázatot nyújtott be Törökszentmiklós város gesztorságával 32 település. A lakossági kommunális hulladék elszállítása, tárolása egyébként több települést érintő nagyszabású projektje az új évezred első éveiben valósult meg szintén "ISPA" támogatás igénybevételével a mezőtúri kistérséghez tartozó Kétpó térségében.
A telefonnal való ellátottság szintén változatos képet mutat, a kistelepüléseken a lakások 50-60 %-ban van telefon, Törökszentmiklóson és a nagyközségekben ennél jóval magasabb az arány. A belterületi utak átlagban 50-60 %-ban szilárd burkolatúak, Törökszentmiklóson és Tiszapüspökiben, Kengyelen, Tiszatenyőn és Örményesen 90 % fölötti ez az arány, Kuncsorbán 60%, Tiszabőn 50 %. A kistérségben minden településen kialakították a háziorvosi körzeteket, mindenütt van orvosi rendelés, több településen fogászati szakrendelés is. Gyermekorvosi Rendelés azonban csak Fegyvernek, Kengyel, és Törökszentmiklós településeken van. Nincs gyógyszertára Kuncsorbának és Tiszabőnek. Valamennyi településen kiépített viszont a házigondozó hálózat, s napközi otthont működtetnek az időseknek. A Kengyeli idősek bentlakásos otthonát példaértékűnek tekintik a szakemberek, ilyen otthon működik még Fegyverneken, Törökszentmiklóson. Amíg a rendszerváltás után az országban óvodákat, iskolákat szüntettek meg, a törökszentmiklósi kistérségben szinte minden intézmény megmaradt, Tiszatenyőn 2000-ben került átadásra az új iskola, Tiszabőn új óvoda épült, melynek átadására 2008-ban került sor.
Minden településen van óvoda és általános iskola, Fegyverneken és Törökszentmiklóson több is.
Középfokú oktatási intézmények csak Törökszentmiklóson működnek, egy gimnázium, egy mezőgazdasági szakközép és egy szakiskola várja a továbbtanulókat. Az 1946-ban alapított Bercsényi Miklós Gimnáziumban négy, illetve nyolc évfolyamon tanulnak a diákok. Az iskolában emelt szintű idegen nyelv- matematika- és számítástechnikai oktatás folyik, helyet adva a City College Üzleti Szakközépiskolának, megteremtve a felsőfokú szakképesítés megszerzésének lehetőségét informatikus, menedzserasszisztens és irodavezető szakmában.
A Székács Elemér Szakközépiskola ugyancsak több évtizedes múltra tekinthet vissza, korszerű mezőgazdasági szakemberképzés mellett élelmiszeripari, közgazdasági és kereskedelmi szakmákat is oktatnak az iskolában.
A Lábassy János Szakiskola és Kollégium az ipari szakemberképzés központja a kistérségben, profilja a korszerű ipari üzemek és kereskedelem munkaerő piaci igényeihez igazodik.

Minden település fenntart művelődési házat, könyvtárat. Törökszentmiklós és térsége kulturális életében jelentős szerepet tölt be a Kodály Zoltán Zeneiskola. A térségben kihelyezett hangszeres oktatás mellett, hangversenyeket, előadóesteket szervez, s van mazsorett csoportja is.
A térség településein a kereskedelem és a különféle szolgáltatások (hazai és nemzetközi áruházláncok, egyéni vállalkozás) a teljesség igénye nélkül elégítik ki a lakosság és gazdasági egységek igényeit.
Megjelentek a térségben az áruházláncok is. Vendéglátóhelyek elsősorban a tranzitforgalom kiszolgálását célozták meg, de minden településen van szórakozóhely. Törökszentmiklóson a szenttamási Almássy kastély magántulajdonba került, két panzió, egy thermál kemping üzemel. Fegyvernek célja a falusi turizmus kialakítása. Tiszapüspökiben pedig a Tisza partján több száz telekből álló teljes infrastruktúrával ellátott üdülőfalut építettek ki.

Úgyszintén Tiszapüspökiben található a Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által üzemeltetett Ördögszekér Környezetvédelmi Oktatóközpont, amely télen-nyáron várja a vendégeket.

A kistérség idegenforgalmi nevezetessége, kulturális élete

A kistérség idegenforgalmi nevezetessége, kulturális élete
Néprajzi tárgyak a helytörténeti gyűjteményben A kistérség sajátos történelmi fejlődése következtében - miként az egész Alföld nem túl gazdag a szó szoros értelmében vett regisztrált műemlékekben, de több védett természeti és épített érték nyújt látnivalót.
A Tisza közelsége, a folyó holtágainak érintetlen természeti szépsége, a falusi vendégfogadás, a vadászati, a horgászati, a vízi és lovas sport lehetőségek mind – mind vonzóvá tehetik a térséget a pihenni, kikapcsolódni, a nagyvárosok zajából csendre, nyugalomra vágyók előtt.

A szentmiklósi napok aratóverseny

A Tisza és holtágai elsősorban Tiszapüspökibe, Törökszentmiklósra, Fegyvernekre, Tiszabőre vonzzák a horgászni vágyókat, de Fegyvernektől Kengyelig körülbelül 50-60 kilométeren szinte bárhol lehet horgászni. A térséget átszelő Nagykunsági – főcsatorna is kedvenc helye a horgászoknak.
A tájat védett kunhalmok, árterek, holtágak teszik változatossá. A kistérségben több kunhalom is található, kettő Kengyelen, egy Törökszentmiklósnál a 46-os út mentén, valamint Fegyverneken a legnépszerűbb a Kálvária – domb. A kistérségben kevés műemlék található, de minden településen van legalább a helyiek által védett, óvott terület.

A helyi természeti és kulturális értékek védelmére hozták létre Tiszapüspökiben 1993-ban az Ördögszekér Környezetvédelmi Oktatóközpontot, melynek működtetését a Kistérség 2008-tól átvállalta. Az idillien szép természeti környezetben az áréri galériaerdők őshonos élővilágát tanulmányozhatják egy üres gátőrházban kialakított oktatóközpontban a természet barátai. Az óvodás korú gyermekektől egészen a felnőttekig szakmai oktatáson keresztül a gyakorlatban ismerkednek meg a térség növény- és állatvilágával, s sajátítják el a természetvédelmi teendőket.

Törökszentmiklós sajátos kulturális életéhez tartozik a kézművesek, szalmafonók tevékenysége és gyönyörű munkáinak a kiállítása. A régi szokások, látványosságok mellé új hagyományok teremtődtek: a Mária-napi búcsú, a Szentmiklósi Napok rendezvénysorozata és a Pünkösdi Vigalom.
Északon az élő Tisza, délkeleten a Nagykunsági csatorna határolja. Élő és holt vizeit előszeretettel keresik fel a horgászatot kedvelők. A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet egy része a város mellett található. Ez a táj gazdag apró vadakban is.
Törökszentmiklóson a református templom 1787 és 1789 között épült késő barokk stílusban. A tornyot galéria díszíti, a templom orgonáját 1861-ben avatták fel.
Védett építészeti örökség a barokk Kálvária kápolna is. A kápolnát a Fájdalmas Szűz tiszteletére emelték 1756 és 1761 között. A kápolna a város legrégebbi épülete, belső falait kalocsai festés díszíti. A kápolna zarándokhellyé vált.

A város egyik legszebb épülete a Szentháromság katolikus főtemplom, mely 1898 és 1900 között épült Aigner Sándor tervei alapján.
Ugyancsak patinás épület a város központjában látható művelődési ház és könyvtár, amely 1909-ben készült és hosszú ideig városháza volt. A művelődési központban nyitották meg 2000-ben a szalmagalériát, ahol a nyári szalmafonó táborokban készült tárgyakban gyönyörködhetnek a látogatók.
Törökszentmiklóson a XX. Század utolsó évtizedeiben bontakozott ki a helytörténeti, honismereti kutatás. Olyan gazdag gyűjtemény jött létre, hogy a tárolása már csak önálló épületben valósulhatott meg. Régészeti emlékek, néprajzi tárgyak, s mintegy ötezer dokumentum idézi Törökszentmiklós történelmét az őskortól napjainkig.
A kistérség központjában, Törökszentmiklóson már régóta üzemel a termál strandfürdő. Az 1958-ban fúrt kútból 1314 méter mélységből tör fel a 75 Celsius – fokos alkáli – hidrogén – karbonátos, fluoridos, jód – és fluoridtartalmú víz, amely többek között reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek gyógyítására alkalmas. A strand kétezer fürdőzőt tud egyidejűleg fogadni, szomszédságában található egy háromszázötven személyes kemping is. Az önkormányzat Phare-pályázaton nyert támogatással és önerőből faházakkal bővítette a kempinget, és korszerűsítette a szolgáltatásokat.
A helyi népszokásokat régen a táltos és boszorkányhit jellemezte. Részben még ma is élő népszokások a disznótori kántálás, a tanyai citerás bálok, a betlehemezés, a szilveszteri kolompálás, a farsangi jelmezbe öltözködés. A régi szokások, látványosságok mellé új hagyományok teremtődtek. Ilyen például a törökszentmiklósi Mária napi búcsú, amelyre zarándokok ezrei érkeznek a Kálvária kápolnába a Fájdalmas Szűzanya szobrához.

Ugyancsak több ezer érdeklődőt vonz a Szentmiklósi Napok rendezvénysorozata. Első alkalommal 1993-ban tartották meg a látványos programsorozatot, amelynek során felevenítik a kézi kaszás aratást ás a hozzá kapcsolódó népszokásokat.

Fegyvernek a Jászság és a Nagykunság határán fekvő nagyközség. Külterületét a Tisza is érinti, a folyó 15 km hosszú holtága pedig a település belterületéig nyúlik. Az átmenetes síkságon települt nagyközség környezetét elhagyott folyómedrek, morotvák, vadvizek, nádas foltok és kunhalmok teszik változatossá.
A település déli, szapárfalui részét szeli át a 4-es számú főútvonal. Örményessel közös a vasútállomása, a Budapest-Szolnok-Záhony fővonalon távol esik a nagyközségtől.
A település rendezett arculata, alföldi település jellege az 1800-as évek második felében alakult ki. Jelentősebb fejlődést az 1900-as években ért el, iskola épült, ipari vállalatok létesültek.

A térség – s egyben Jász – Nagykun – Szolnok megyének is egyik – legrégebbi építészeti emléke a fegyverneki Csonkatornyi temetőben látható Pusztatorony. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék már említi, hogy plébániája volt a településnek. A ma Pusztatorony nevet viselő hajdani templom 1480 körül épült, gótikus stílusban. Téglából és kőből emelték, ma is látható tornya 16 méterrel magasodik ki a Csonkatornyi temetőből. A templom teljes régészeti feltárását a körülötte lévő sírok nem teszik lehetővé.

Jelentős műemlék a szapárfalui településrészen a főút mellett található lábas Nepomuki Szent János szobor és építménye, amelyet 1775-ben emeltek. A szoborcsoportot háromszögletű pilléreken álló, háromszög alaprajzú, zsindelyfedésű sátortetős téglaépítmény védi az időjárás viszontagságaitól.

A település szapárfalui részén 1992-ben szentelték fel az új, Becker Gábor és Gerskovics Klára tervezte modern stílusban épült katolikus templomot, amelyben Gombos Lajos harangöntő mester sevillai világkiállításra készített harangja hívja misére a híveket.

Fegyvernek múltjáról, történelméről is látható kiállítás. A nagyközség könyvtárában helyezték el a helytörténeti gyűjteményt.

A messze földön híres kunhalma a Kálvária – domb. Ma a gyógyulni vágyók keresik fel a Zöld Marci emlékét őrző különleges, kettős építményt.
A Petőfi által is megénekelt betyár a hagyomány szerint szívesen időzött Fegyverneken, a szép kocsmárosné társaságában. Szerelemféltés, árulás juttatta bitófára. A helybeli elbeszélők szerint a Kálvária – dombon akasztották fel, majd lovával együtt ott földelték el.
A mai emberek újra „felfedezték” a Kálvária – dombot. Egymásnak adják át a tapasztalataikkal együtt.
Innen lehet tudni, hogy 10-12 napon át 2-3 órát kell tölteni ahhoz, hogy az átalakítsa az emberben levő rezgéseket.
Ma már a nyugdíjas tanító nénitől, a gyári munkásig sokan mondják, hogy könnyebben járnak, nem dagad a lábuk, meggyógyult a vállfájásuk, újra mozog a kezük.
A környező településekről is gyakran találkozunk itt gyógyulni vágyókkal (Szolnok, Kunhegyes, Mezőtúr, stb.).
A földsugárzással foglalkozó természetgyógyászok szerint itt 10-es skálán mért 8-8,5-es méretű sugárzás mérhető. A pozitív erővonalak sugárzási intenzitása az évszakokkal arányos: télen gyengébb, a tavaszi napfordulótól az őszi napfordulóig intenzív és a téli napfordulóra csökken le, még érezhető, minimális szintre.
A horgászok kedvenc helye az Alsóréti Holt – Tisza, amely a Közép – Tisza legnagyobb holtága. A tavaszi és őszi madárvonulások alkalmával számos védett madárfaj számára jelent pihenőhelyet és élelmet, a vadászok pedig elsősorban vadkacsát és fácánt ejthetnek zsákmányul.
Események, melyeket érdemes meglátogatni. Az Országos Diák – Gulyásfesztivált e lap megjelenésének napján már ötödik alkalommal rendezik meg. Ilyenkor 60-80 bográcsban készül az illatos – ízletes étel.
A Virágzó Tisza Napját minden évben június utolsó hétvégéjén tartják, mert ilyenkor rajzanak a tiszavirágnak nevezett kérészek. A sportos, hagyományőrző népünnepélyen jól megfér egymás mellett a tűzönjárás és a labdarúgás, a virágdíszes csónakázás és a fegyverkovácsolás, íjászkodás.

Tiszapüspöki a Tisza bal partján Szajol és Törökszentmiklós szomszédságában terül el, a 4-es számú főútról leágazó bekötőúton érhető el. A település közigazgatási területe 3745 ha, a lakosság 2200 fő, mely 828 családi házban él.
A település lakóinak többségében a megélhetését sokáig a mezőgazdaság jelentette, azonban ma a munkaképes lakosság eljár dolgozni Törökszentmiklósra illetve Szolnokra.
Tiszapüspökiben egy löszhát legmagasabb pontján építettek barokk stílusú templomot 1756 és 1769 között. A műemlék jellegű templomban a Szent Mártont ábrázoló oltárkép mellett becses érték a barokk szószék és a klasszicista padok. A templommal egyidejűleg épült az L-alaprajzú barokk plébániaház, mely 2007-ben felújításra került. Az épület helyt a a LEADER – központnak és a helytörténeti kiállításnak, mely látványosság a településen.
Említésre méltó a templom előtti téren található a 2000-ben felújított az I. és II. világháború, valamint 1848-49-es szabadságharc hősi halottainak állított emlékművek.
Tiszapüspökiben számos hagyományos lakóház szép deszkaoromzata is gyönyörködteti a turistákat. E régi házak ízelítőt adnak a Közép – Tisza vidék egykori népi építészetéből.

A Tisza és a holtágai a horgászatot kedvelők mellett a fürdőzőket is vonzza. A legkedveltebb a tiszapüspöki szabad strand, amelyet a folyó alacsony vízállásakor sokan keresnek fel a környező településekről is. A Tisza-parton teljes infrastruktúrával együtt kiépítettek egy üdülőfalut, amely egyre népszerűbbé válik. Több szálláslehetőséggel szolgál az üdülőfalu: MOHOSZ üdülőház (évente szervez horgásztábort, illetve a Jász – Nagykun – Szolnok megyei Vadásztársaság pedig vadásztábort bonyolít le),a Panzió és a szabadstrandon táborokat lehet lebonyolítani sátorozási lehetőségekkel. Tiszapüspöki Jász – nagykun – Szolnok megye egyik legnagyobb apróvadas területe, ezért a vadászturizmus kedvelt központja, úgy a hazai, mint a nemzetközi turizmus tekintetében.
Tiszapüspöki falunap, a szüreti felvonulás és a Márton – napi búcsú egyre nagyobb tömegeket vonz. A legtöbben persze nyáron keresik fel a települést, hogy felüdüljenek a folyóparti szabad strandon.
Tiszatenyő a Tiszától keletre, Törökszentmiklós közvetlen szomszédságában, a Törökszentmiklós-Martfű összekötő út mentén terül el. A Szolnok-Arad, illetve a Szolnok-Szentes vasútvonal elágazásánál fekszik. A helység vasúton, közúton egyaránt jól megközelíthető, közlekedési viszonyai átlagosak. Délen Kengyel, nyugaton Szajol a szomszédja, s több város: Törökszentmiklós, Szolnok, Martfű, Mezőtúr található elérhető közelségben, húsz kilométeres körzeten belül.
1996-ban a honfoglalás ezeregyszázadik évfordulója alkalmából avatták fel a kopjafát a Polgármesteri Hivatal udvarán. Ekkor állították fel a községi temetőben az új haranglábat is. A díszesen faragott építményben az 1926-ban öntött református és az 1934-ben készült katolikus harang (mely még Pusztatenyőként említi a települést)került.

Tiszatenyő első köztéri szobrának felállítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A Szent István szobrot a Szent István Általános Művelődési Központ udvarán avatták fel, melyet Varga Gábor szobrászművész készített. A szobor talapzata: gyöngyössolymosi kőszikla, rajta kovácsoltvasból Szent István pecsétje. Szent István alakja életnagyságú, palástban, fején a szentkoronával, kezében a koronázási ékszerekkel: a jogarral és az országalmával. A műalkotás magas tüzű bronzmázzal bevont pirogránitból készült.
A településen működő Hagyományőrző Csoport 2001-ben rendezte be a Faluházat, ahol folyamatosan megtekinthető kiállító terem áll az érdeklődők rendelkezésére. A házban felállított szövőszéken bárki elsajátíthatja a szőnyegszövés fortélyait. Az udvaron lévő kemencében népi ételek is elkészíthetők.
A Szent István park a helyi programok elsőszámú színteréül szolgál. Fejlesztésével biztosítani tudják a lakosságnak és az idelátogató turistáknak egyaránt a szabadidő kultúrált eltöltéséhez szükséges feltételeket.
2002. november 1-jén ünnepi megemlékezés keretén belül került felavatásra a II. világháborúban hősi halált halt tiszatenyői lakosok tiszteltére állított történelmi emlékfal. A falon található domborműveket Varga Gábor szobrászművész készítette.
2003. tavaszától tovább folytatódott a park felújítása. Pályázati segítséggel nyilvános illemhely épült, mely az uniós előírások figyelembevételével készült, így a mozgáskorlátozottak is akadály nélkül közlekedhetnek.
2003. őszére megépült a szabadtéri színpad illetve a bronz halakkal díszített ivókút.
A Szent István park részeként került kialakításra egy uniós előírásoknak megfelelő fa játszótér, melyhez a helyi lakosok jelentős támogatást biztosítottak. Elsődleges cél volt, hogy a gyermekek érezzék magukénak lakóhelyüket, érezzék benne jól magukat. A játszóudvart a környező településekről is gyakran látogatják gyermekcsoportok.
A park fejlődése folyamatos. 2006. év tavaszán a piactér is itt került kialakításra. Majd a hozzátartozó útszakasz viacolor burkolatot kapott, és 300 méter hosszan sétálóutca került kialakításra.
Tiszatenyőn jelentős a horgász- és vadászturizmus: a település külterületén található – a nagyon kedvelt – horgásztó. A vadásztársaság bérvadásztatást folytat. Az idei évben is több érmes, köztük két arany érmes őzbak került kilövésre.

Kengyel Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Tiszától keletre, Szolnoktól délkeletre fekszik. A település körüli sík vidéket a környezetből kiemelkedő kunhalmok teszik változatossá. Szolnokkal közvetlen vasútvonal köti össze. Az egyik kengyeli kunhalmon, Bagi – majorban szélmalom épült az 1850 körüli években. A ma műemlék malom 1945-ig működött, az 1960-as években alkotóház volt. A helyi önkormányzat a malmot kívül – belül felújította, szeretettel várják az oda látogatókat.

A településen védettséget élveznek a törökmogyorófák. Az ötvenhárom fából álló ültetvény a község határában található. A húsz méter magas, terebélyes fákat a XX. század elején ültették.

A bagi – majori halastó Kengyelhez közel, Martfű irányában található meg. A halastó négy tóból áll, amelyekben intenzív halgazdálkodás folyik. A tavak vízparti részeit nádasok borítják, ritka és védett madárfajok élőhelye.

Erzsébeti – Parkerdő legidősebb fái 80-100 évesek (vadgesztenye, tölgy), az erdőterület nagyobb részén azonban már fiatalabb állomány található. A parkerdő a közeli települések lakóinak kirándulóhelye, iskolák, baráti társaságok kellemes napokat töltenek el itt. Itt rendezik meg minden év májusában a „Kengyelfutás Kengyelen sportnap”-ot.
Kengyel további nevezetessége a katolikus templom, amely 1934-ben épült. A helyi búcsút Jézus Szíve ünnepén, júniusban tartják. A református templomot 1929-ben emelték.
A község 400 férőhelyes Művelődési Háza 1950-ben épült, amelyet 1996-ban felújítottak. Tetőterében 25 ezer kötetes könyvtár kapott helyet.

Örményes Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, Szolnoktól 31 km-re fekvő település. Fegyvernek és Kuncsorba községekkel határos területen fekszik. Közúton a 4-es számú főúton közelíthető meg, a Budapest – Záhony vasúti útvonal áthalad a településen.
A községnek jelenleg is értékes épületei a Bíró, Kepich és Glaser kastélyok. A Glaser Kastély szabadon álló, földszintes, hosszan elnyúló, téglalap alaprajzú épület. Ablakai félköríves záródásúak, keretelésüket stilizált zárókövek díszítik, könyöklőpárkányaik alatt vakolattükrök húzódnak. A kúria sarkait armírozás díszíti. Az önkormányzati intézmények közül a klubkönyvtár és a szociális ellátásokat biztosító Alapfokú Gondozási Központ ma is a Glaser kastély épületében működik.

A Bíró kastély Szabadon álló, egyemeletes, összetett – megközelítően téglalap - alaprajzú épület. A kastély földszinti ablakai egyenes záródásúak. láthatók rajta. A kastély sarkait két szintet átfogó, ión fejezetes pilaszterek díszítik.
További építészeti látnivaló a településen a Vasútállomás, melyet 1857 november 19-én Erzsébet napján, a királyné tiszteletére adták át a közforgalomnak. Az alföldi tájba illeszkedő épületegyüttes a későbbiekben idegenforgalmi nevezetességé válhat.
A csendes, falusias környezetben pihenésre, és a települést átszelő Nagykunsági csatornán horgászásra van lehetőség.

Kuncsorba a megye délkeleti részén helyezkedik el. Túrkevével, Kisújszállással, Mezőtúrral, Kétpóval, Örményessel és Törökszentmiklóssal határos. A hatalmas Tisza-menti puszták közepén elterülő község a megye egyik legfiatalabb települése.

Két műemlék – jellegű templomának pusztából kiemelkedő tornya messziről jelzi a település létezését. Református temploma 1937-ben épült. A Katolikus templomot – melynek védőszentje Szent István király – 1939-ben avatták fel.

Külterületén folyik át a Nagykunsági öntözőcsatorna keleti és nyugati ága, mely nagyszerű horgászati lehetőséget kínál.
A település központjában 2004-ben kialakított emlékpark egy „semleges” kopjafa felállításával ünnepségek megtartására alkalmas helyszínné vált.
A közösségi élet egyik legnagyobb rendezvénye, a Csorba – Kupa falunap, amelyet minden év májusának első szombatján rendeznek meg. A rendezvény már – már egybenőtt a településsel, hiszen minden évben többféle programon szórakozhat a nagyközönség (pl. iskolások – óvodások táncbemutatója, futóverseny, futballmérkőzések, népi játékok, erős emberek versenye). Ez a hagyományos rendezvény évről-évre egyre több látogatót vonz a községbe.

Tiszabő Törökszentmiklóstól észak – keletre, 23 km távolságban fekszik a Tisza bal partjának tövében, háborítatlan festői környezetben a Tisza közelsége, természetes környezete, a horgászok kedvelt helye.

A község régi kőtemplomát 1720-ban Almássy János helyreállítatta, amelynek védőszentje Keresztelő Szent János volt, őt ábrázolja egyházának sigilluma is. A község pecsétjét 1806-ból ismerjük, a kettős kereszt és az ekevas motívumokkal. Jelenlegi temploma a XIX. Század elején épült, ékességei a szép fafaragású keretbe foglalt stációk.

.
A kistérség a III. évezred küszöbén

Vikend ház A kistérség meglehetősen hátrányos helyzetben startolt a rendszerváltáskor. Akár a gazdaság, a foglalkoztatás az infrastruktúra vagy az idegenforgalom statisztikai számait vizsgáljuk a kistérségnek igen nagy lemaradást kell behoznia, hogy felzárkózzon a kedvezőbb helyzetet örökölt tájakhoz, térségekhez.
A kistérség gazdaságában a mezőgazdaság részesedése 20 % fölött van.
Az öntözőhálózat korszerű (USA rendszerű Lineár) kiépítettsége megfelel a szántóföldi növénykultúrák igényeinek, a berendezések kihasználtsága azonban alatta marad a lehetőségeknek. Az utóbbi években a zöldségtermesztés indult fejlődésnek, pontosan az öntözési lehetőségek miatt.
Az eredményesebb gazdálkodásnak komoly lendületet adna a jelenleg, nem üzemelő Fegyverneki konzervgyár és hűtőház újraindítása.
A biogazdálkodás fejlődésére ösztönzőleg hat a törökszentmiklósi "LA-SA" agrokémiai KFT jelenléte, integrátori szerepet vállalva a termelésben. A kistérségben jelentős hagyományai vannak a vetőmagtermesztésnek, illetve feldolgozásnak, a törökszentmiklósi mezőgazdasági RT vetőmagüzeme megfelelő technikai alapot nyújt hozzá, a vetőmagtermesztés fellendülése kitörési pont lehet a környező települések mezőgazdaságában. Az állattenyésztésen belül elsősorban a tejelő tehenészet, a húsmarha, a sertéstenyésztés, a juh és a baromfi ágazat (broyler csirke, kacsa és a libatenyésztés) a meghatározó.
A kistérség iparának fejlesztésében meghatározó tényező a Törökszentmiklóson létrehozott és működő Ipari Park.
A Videoton Holding Rt. a törökszentmiklósi Önkormányzattal, a HM Radar RT-vel a Claas Hungária Kft.-vel a Semecs Kft-vel konzorciumot alakított, és ipari parkká fejlesztette a területet.
Az idegenforgalom - a természeti és kulturális adottságok s az infrastruktúra kevésbé előnyös volta miatt - nem játszott lényeges szerepet a térség életében az előző évtizedekben. Nem tartozott a leglátogatottabb vidékek közé, de számos adottsága révén megtalálhatja a kitörési pontokat.

A Tisza érintetlen természeti szépsége
Az Élő-Tisza közelsége jó minőségű gyógyvize, a holtágak érintetlen természeti szépsége védett épületek, műemlékek népszokások felelevenítése, a csendes falusi miliő mind-mind vonzóvá teheti a térséget a turisták számára.
A Tiszára épülő vízi- és horgász túrizmus fejlesztésében Fegyverneknek, Tiszapüspökinek, Törökszentmiklósnak és Tiszabőnek vannak komoly esélyei. A horgászoknak az élő Tisza mellett a holtágak (pl. Szakállas) nyújthatnak kikapcsolódást s bőséges zsákmányt.
Ahhoz, hogy az idegenforgalom nagyobb mértékben fejlődjön elengedhetetlen a szálláshelyek, (szálloda, panzió, fizető-vendégszolgálat) további építése.
A Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás tagjai a szorosabb együttműködés érdekében az 1990. évi LXV. Tv. 41. § felhatalmazása alapján 1995. május 23.-án Fegyvernek, Kengyel, Kétpó, Kuncsorba, Örményes, Szajol, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós gesztorságával, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzata belépésével létrehozta a Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulást.
Az 1997. évi CXXXV. Tv. értelmében új társulási szerződést kellett elfogadni az Együttműködési Társulás Tanácsának. Ezen új alapító okiratot a Társulási Tanács 1998. május 27.-én fogadta el.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján 2006. október 24-én került megalapításra a jelenlegi kistérségi szervezeti formát képviselő Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, amelynek tagjai Törökszentmiklós, Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki és Tiszatenyő települések önkormányzatai.
A megállapodás célja:

A társult települések Önkormányzatainak sajátos, a kistérség helyzetéből adódó érdekeinek egyeztetett megjelenítése, képviselete, érvényre juttatása, összehangolt, a térség érdekeit szolgáló pályázati programok készítése.
Az együttműködésben rejlő lehetőségek (vonalas infrastruktúra, környezetvédelmi programok fejlesztése) fokozott kiaknázásának biztosítása, a kistérség speciális problémáinak feltárásának, gondok megoldásának elősegítése, pályázatok koordinálása.
Az Önkormányzati, lakossági, vállalkozói kezdeményezések feltárása, a megvalósításhoz a kistérség szellemi és anyagi erőfeszítéseinek anyagi összefogása.
A kistérség fejlesztési stratégiájának kialakítása, a területi lehetőségek és vállalkozási igények ütköztetése.
A kistérségi stratégiai célok és elfogadott operatív feladatok megvalósításának menedzselése.
A befektetési célok és lehetőségek ismeretében tőkés társ keresése, a külső befektetők fogadása, önkormányzatok, vállalkozók támogatása, pályázati és egyéb ajánlati lehetőségek elérésében.
Az információ áramlás szervezése a kistérségek közötti információ csere biztosítása.

A kistérség elnöki teendőit 1995-től - 1998.-ig Szegő János Törökszentmiklós Város polgármestere látta. Az 1998. évi önkormányzati választások után Bakk Zoltán Törökszentmiklós Város polgármesterét választotta meg a Kistérségi Társulás Közgyűlése a Társulás elnökévé.
A Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásával a Társulási Tanács Dr. Juhász Enikő Törökszentmiklós Város Polgármesterét választotta a Társulás elnökévé, az elnökhelyettesi feladatokat Huber Ferenc, Fegyvernek Nagyközség polgármestere látja.
A kistérségi Társulás gazdálkodására vonatkozó részletes információk a könyvelt adatok és bizonylatok alapján a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal költségvetési beszámolójában találhatók, (Mint részben önálló gazdálkodási szerv), amit évente az Önkormányzat könyvvizsgálója az Önkormányzati Társulási beszámolóval együtt megvizsgál és jóváhagy.
A Kistérségi Társulás tagjai a gazdálkodáshoz jelenleg 75.- Ft./lakos/év támogatással járulnak hozzá.
2006. évtől idegenforgalmi menedzsert, 2007-től program menedzsert és gazdaságvezetőt alkalmaz a Kistérségi Iroda.
Jelenleg a társulati tanácsban szavazati joggal rendelkező polgármesterek: Dr. Juhász Enikő Törökszentmiklós, Huber Ferenc Fegyvernek, Czédly Gyula Kengyel, Kazinczi István Tiszatenyő, Farkas Barnabás Tiszabő, Rédai János Kuncsorba, Polgár István Tiszapüspöki és Török Csaba Örményes.

Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2011. évi munkaterv tervezete

2011. január

1. A Kistérségi Társulás 2011. évi költségvetésének elfogadása
Előterjesztő: Dr. Juhász Enikő elnök

2011. február

A Kistérségi Társulás 2010. évi költségvetésének módosítása