FEGYVERNEK rövid története

A Nagyközség területe már a bronz korban is lakott volt, a régészeti ásatások során a szapárfalui része és Szakáll-pusztán találtak erre utaló tárgyakat, a belterületen pedig vaskori és szarmata leletek kerültek elő a föld mélyéből.

A Fegyvernek név eredete az Árpád-korig nyúlik vissza. Foglalkozásból képzett helynév, mivel fegyverhordozók faluja volt, akik király szolgálónépekként éltek .A település nevét 1212. évben említik először, de szerepel az 1219. évi Váradi Regestrumban is.

Egy 1402-es okirat említi, hogy a vám és halászhelyek jövedelmét, 16 jobbágytelket, 112 darab ménesbeli lovat Zsigmond király parancsára Szentjakabi László fia birtokából Domoszlai Demeter birtokába adtak át.

A török hódoltság korának végén 1686-87-ben Giraj tatár kán seregei teljesen elpusztították a falut.

1845-ben Szapáry József gróf és neje Orczy Anna Felső-Fegyvernek pusztán németeket telepített le Bácsból és Torontál vármegyéből, s létrehozta az Annaházának, illetve Szapárfalvának nevezett települést.

Fegyvernek német lakosai a XIX. század utolsó harmadára elmagyarosodtak, a német nyelvű oktatás 1895-ben szűnt meg az iskolában. Napjainkra már csak németes hangzású nevek és néhány családnál az étkezési szokások emlékeztetnek a betelepítésre. A település 1871-ben lett nagyközség, s 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok Megye megalakulásakor a tiszai középjárásba sorolták.

Fegyverneknél 1856-ban szabályozták a Tiszát (74 átvágással) s építették ki a települést védő töltéseket.

Nagyközségünk ma

Fegyvernek a Jász-Nagykun-Szolnok Megye közepén a Jászság és a Nagykunság határán fekvő nagyközség. Külterületét a Tisza is érinti, a folyó 13 km hosszú holtága pedig a település belterületéig nyúlik.

A település déli, szapárfalui részén vezet végig a 4-es számú főútvonal. Örményessel közös a vasútállomása, a Budapest-Szolnok-Záhony fővonalon az állomás kissé távol esik a nagyközségtől.

A település rendezett arculata, alföldi település jellege a millenium idején alakult ki. Jelentősebb fejlődést az 1970-es években ért el, lakótelepek, iskola épült, ipari vállalatok is létesültek.

A településen 2743 lakás van melyek színvonala jó, infrastruktúrája fejlett, az ivóvíz, a gáz- elektromos- és telefonvezeték hálózat teljes mértékben lefedi a lakossági igényeket. A Nagyközség szennyvíz csatornázottsága megoldatlan, de a Tisza Védelmi Program keretében tervezet született. A település szennyvíztisztító művel rendelkezik, de a szennyvízhálózat kiépítése a közeljövő feladata. A belterületi burkolt úthálózat kiépítettsége jó, megközelíti a 90 %-ot.

Mezőgazdaságról

A település környékének talaja kötött sztyeppesedő réti szolonyec, alföldi mész lepedékes, illetve réti csernozjom. Fegyvernek településen az 1950-es évektől a legeltetéses állattenyésztést intenzív szántóföldi termelés, gyümölcstermelés és zöldségtermelés jellemzi.

Az 1950-es évektől kialakult nagyüzemek tovább folytatták a hagyományokat, a termelést még intenzívebbé tették, 800 ha-os lineár telepen, illetve a gyümölcs, zöldség feldolgozás érdekében azóta már bezárt 10 tonna/év konzervüzemet hoztak létre. Az állattenyésztésben a sertés a magángazdaságokban, a nagyüzemekben vegyes hasznosítású szarvasmarha és hús baromfi, juh tartás volt jelentős.

Jelen időszakban a nagyüzemi termelés háttérbe szorult a még nagyobb területet haszonbérbe művelők kft-k mellett megjelentek a magángazdák is egyre növekvő területtel és a korábbi állattenyésztő telepeken tovább folyik a szarvasmarha, sertés, valamint baromfi tartás, nevelés, kinek legjelesebb képviselője a Kunhalom Agrária Kft, aki több mint 300 fejőstehénre fejlesztette fel az állományát.

Ipari vállalkozásokról

Fegyverneken sohasem volt számottevő ipar, hiszen az 1846-ban Szapár-faluba telepített német iparosok nem kaptak földet ezért elhagyták a települést, s csak az uradalmi iparágak, kisipar alakult ki.

Az 1900-as évek elején jelentősebb egy feldolgozó üzem, valamint egy hengermalom, valamint téglagyár volt. Valószínű a korábbi vámszedő hely következtében a kereskedelmi tevékenység a településen jelentős volt. Az 1900-as évek második felében kialakultak vegyes ipari és egyéb szolgáltató szövetkezetek, melyek mára már megszüntek. A mai vállalkozók 1200 főt foglalkoztatnak, elsősorban építő és mélyépítőiparban, valamint kisebb szolgáltató üzemekben, pl. autójavító. Jelentős vállalkozás a településen térségi szerepet betöltő Fegyvernek és Vidéke ÁFÉSZ, valamint Fegyvernek és Vidéke Takarékszövetkezet.

A település elhelyezkedése miatt kereskedelmi ellátó helyek száma a környék lakóit is kielégíti. Településünk rendelkezik ipartelepítésre alkalmas, részben közművesített 8 ha-os területtel.

Oktatás, egészségügy

Az egészségügyin alapellátást településünk biztosítani tudja 2 fogorvosi, 3 családorvosi és 2 családi gyerekorvosi körzet, valamint 3 védőnői körzettel. Alkalmanként szakellátási szolgáltatás is van a településen (szemész, nőgyógyász).

Az oktatás az 1800-as évekre nyőlik vissza. 1846-ban már önálló iskola máködött. A település tanyás térségein 2 tanyasi skola volt a 900-as évek első felében.

1964-72-ig gimnázium volt, jelenleg 2 általános iskolában 800 tanuló tanul, valamint a 4 éve működő szakiskolában 80 tanuló 3 szakon szerezheti meg a szakmunkás bizonyítványt. A 4 óvodaegységben valamennyi óvodába jelentkezőt fel tudunk venni 3 éves kortól.

A település régen közegészségügyi kör székhelye volt, ma három családorvos 2 fogszakorvos, két gyermekorvos és három védőnő gyógyítja a betegeket.

Közművelődés, kultúra

A településen a közösségi életnek nagy hagyománya van. Az 1920-as éveket követően megindult polgárosodás eredményeként 26 egyesület, egylet volt bejegyezve, melynek következtében több önálló épülettel is rendelkeztek.

Ez a közösségi élet az 1980-as évek végét követően újra fellendült, melynek színtere a közösségi Művelődési Ház, ahol 10 gyerekcsoport, valamint a Baldácsy antal Művészeti Egyesület 4 felnőtt csoportja népzenei, néptánc hagyományokat ápolja, valamint egy felnőtt női énekkar gazdagítja közművelődésünket.

Községi könyvtárban több mint 37 ezer kötet van. Az intézmény bekapcsolódott a könyvtári informatikai hálózatba, valamint Internet szolgáltatást is tud nyújtani. A könyvtár helyet ad a helytörténeti gyűjteménynek is. Ma már a néphagyományok háttérbe szorultak.

A településen az alábbi művészeti csoportok működnek:

• Néptánccsoport: létszáma 160 fő
• Citeracsoportok: létszáma 60 fő közülük 2 csoport többszörös arany minősítésű
• Vojke Savore létszáma 20 fő
• Bábcsoport létszáma 25 fő
• Fafaragók létszáma 10 fő
  

Sportolási és szabadidő eltöltési lehetőségek:

• Labdasportok: füves labdarugó pálya, bitumenes kézilabda- és kosárlabdapálya, tornaterem
• Szociális létesítmény: korszerű öltözők, fürdő, pihenő és klub szobák
• Sportkörök : Fegyvernek NKSE megyei I. osztályú labdarugó csapat
• Fegyverneki Horgász Egyesületű
• Hermann Ottó Vadásztársaság
• R 16 postagalambok tenyésztésével foglalkozó csoport

Kiadványok

A település arculatának meghatározói a kiadványok. A helyi újság szerepét a Fegyverneki Hírmondó biztosítja, évente 6-8 alkalommal jelenik meg példányszámban. A lakosság tájékoztatását szolgálja tájékoztatva őket a település eredményeiről történelmével kapcsolatos évfordulókról és az önkormányzat híreiről is tényszerűen tájékoztat. Színvonalas kulturális események megjelenítője, hirdetési lehetőséget is biztosítva. Megrendelhető a Polgármesteri Hivatalban.

Közösségi egyesületek, civil szervezetek

A település hagyományosan katolikus szellemiségű, római katolikus stílusban épült, Bartakovics érsek plébániát alapított s a templomot 1864-ben szent Vendel tiszteletére avatták föl.

A nagyközség szapárfalui részén 1992-ben szentelték fel az új katolikus templomot. Harangját Gombos Lajos harangöntő mester a sevillai világkiállításra készítette.

• Wing Chun Kung Fu Egyesület létszáma 20 fő
• R16 galambászok létszáma 50 fő
• Horgászegyesület létszáma 200 fő 6-80 évesig
• Baldácsy Művészeti Egyesület létszáma 70 fő
• Hermann Ottó Vadásztársaság létszáma 30 fő
  

Az Önkormányzat az alábbi alapítványt működtet:

• Fegyvernek Művelt Ifjúságért Közalapítvány (kulturális célú közalapítvány)
• Fegyvernek Biztonságos és Egészséges Környezetéért Közalapítvány (környezetvédelmi célú)
• Fegyvernek Lakosságának Egészséges ésBiztonságos Életéért Közalapítvány (egészségügyi célú)
  

Turistáknak

A településen átutazó a 4-es számú főútvonal mentén Fegyvernek-Szapárfalunál a 128-129 km között láthatja a Nepomuki Szent János szobrot és építményét. A szobrot 1775-ben emelték barokk stílusban. A háromszög alaprajzú, magas szobortalapzaton a maradványokból még jól kivehető a dús redőzetű ruhában ábrázolt Mária-szobor a kisded Jézussal. A szoborcsoport védelmét háromszögletű pilléreken álló zsindely fedésű sátortetős téglaépítmény szolgálja.

A település s egyben a megyének is egyik legrégebbi műemléke, a gótikus stílusban 1480. körül épült Pusztatorony. A téglából és kőből faragott négyzetes alapú torony megmaradt kétharmad része, mintegy 16 méterre magasodik a jelenlegi környezetében. A toronyhoz csatlakozó templom egyhajój, íves záródású volt, hossza 24 méter, szélessége 21 méter.

A település alá benyúló Holt-Tisza hangulatos, horgászati lehetőséget biztosítva a nyári melegben üdítő a pihenés a partján, hangulatos séta lehetőségét is biztosítva.

A lovaglást, lovaglótúrát kedvelőknek a település határában lévő Németh tanyát érdemes felkeresni.

A jövő

Az ezredfordulón a településen az ipar fejlesztését az erre alkalmas 8-10 ha területen szeretnék megvalósítani a ehlyi vállalkozók és természetesen a betelepülő szakmai és pénzügyi befektetőktől is várják. A terület ipari övezet és inkubárotház kialakítására is alkalmas.

Szeretnék újraindítani a konzervüzemüket és a hűtőházat is.

Az idegenforgalom fellendítéséhez a Tisza és Holt-ága kínálta lehetőségeket ( horgász és víziturizmus) próbálják kiaknázni.

Az Önkormányzat feladata lesz a települési szilárd hulladék kezelésének közszolgáltatásként történő megszervezése, önkormányzati hulladékgazdálkodási rendelet megalkotása.

vissza a lap elejére