KENGYEL rövid története - az elődök hagyatékára építi jövőjét -

Kengyel település a Tiszától keletre, Szolnok-Törökszentmiklós-Martfű "Magyar bermuda" háromszögben helyezkedik el. A település körüli sík vidéket a környezetből kiemelkedő hat Kunhalom és a Tisza-szabályozás utáni kiszáradt medermaradványai teszik változatossá. Kengyel környéke a régészeti ásatások leletei szerint évezredek óta lakott hely. A XIX. század régészeti feltárások során a bronzkorból úrnák, pitykék, korongos végű tűk és edények, a neolitikumból zöld kígyókő buzogány került elő. Az újabb ásatások során az őskortól kezdődően különböző korokból bögréket, agyagedényeket, cseréptöredékeket találtak.

Első írásos említése Kengelu formában olvasható I. Géza 1075-ben kibocsátott oklevelében, amelyben a Kengyeli határt a garamszentbenedeki apátságnak adományozta.

1479-ben már mezővárosi rangban a Szapolyai-család birtoka. A XV. Században rácok telepednek le nagy számban.

Az 1571-es török összeírásban Kengyel a szolnoki szandzsákba, a szolnoki nahijébe tartozott.

A pusztát a földművelésre igen alkalmas területet 1725-től a Törökszentmiklóst betelepítő lakosoknak adták bérbe. A XIX. század végére az Almásyakon kívül Harkányi a Jurenák a Baghy-családok rendelkeztek birtokkal Kengyelen. Az uradalmak fejlődését nagyban segítette 1885-ben a Szolnok-Kengyel-Hódmezővásárhely vasúti hálózat kiépítése.

A település közúton Szolnok- és Törökszentmiklós felől is megközelíthető, naponta 21 távolsági autóbuszjárat-pár érinti. A településnek az 1885. május 13.-án felavatott szolnok-tiszatenyő-Kunszentmárton-Szentes vasútvonal kapcsán két megállóhelye is van.

A település ma

A település véglegesen önálló 1946. után lett. A település mérnöki tervek alapján nyerte el önálló arculatát, zártabb községmag jellemzi. A házakat különösebb dísz és tornácnélkül építették.

A település közigazgatási területe 7900 ha a lakónépesség 3900-4000 fő között mozog. A lakás állomány 1408 db. lakások színvonala zömében jó az ivóvízvezeték rendszer és a villanyhálózat kiépítettsége 100 %. A település útjai 70 %-ban szilárdburkolatúak, a gázhálózat és a telefon hálózat lefedettsége teljes mértékben biztosítja a lakossági igényeket. A település szennyvízcsatorna kiépítését a tisztítómű építését 2005-2006-ig tervezik megoldani.

A település megközelíthetősége a kerülők miatt körülményes ezért a Szolnok-Kengyel-Kétpó szilárdbúrkolatú út megépítése nélkülözhetetlen.

Az Önkormányzat a piactéren nyolc pavilont épített 1996-ban, megfelelő feltételeket biztosítva a kereskedők és szolgáltatók részére.

Ugyanebben az évben újították fel a művelődési házat színvonalas lehetőséget biztosítva a település könyvtárának, az olvasni vágyó lakosságnak.

Az önkormányzat kiegyensúlyozottan gazdálkodik, intézményeit zavartalanul működteti, az idősek bentlakásos otthonát pedig példaértékűnek tekintik a szakemberek.

Mezőgazdaságról

A település környékének talaja túlnyomórészt igen jóminőségű öntéstalaj, illetve középkötött fekete föld, néhány helyen másodlagos szikesedésre hajlamos perc talaj.

Kengyel gazdasági életében (jó adottságait és az emberek szogalmát figyelembevéve) mindig a mezőgazdaság játszotta a főszerepet. A mezőgazdaságban dolgozók és megélők aránya mégma is 25-30 %-ot tesz ki.

Ma is sokan a gazdálkodásra építik családjuk boldogulását. A művelés alatt álló földterületből 2000-2500 ha öntözhető, ebből a korszerű lineár berendezéssel 1500 ha biztosítva az ésszerű és intenzív gazdálkodás (zöldség, kertészet) alapvető feltételrendszerét.

A településen még működik a korábban igen jól gazdálkodó Dózsa mezőgazdasági termelő és szolgáltató szövetkezet, s egy mg-i KFT. is végzi tevékenységét.

A kárpótlásokkal a szövetkezeti tulajdon jelentősen átalakult, többen földhöz jutva magánvállalkozóként dolgoznak, köztük vannak néhány ha-os és több-százhektáros gazdák is.

A gazdálkodók a földeken zömében kalászos gabonát, jelentős területen takarmánykukoricát és csemege kukoricát, napraforgót-repcét termesztenek. Jelentős az egyéb árunövények- zöldség, fűszernövények- termesztése is.

Az állattenyésztésben a sertés-szarvasmarha tartás a meghatározó, de változó mennyiségben a baromfi és birkatenyésztés is megtalálható. A település É-Ny-i részén 320 ha-os intenzív halastó is működik, amely becses természeti érték, ritka madárfajok élőhelye, vonuló útvonalak pihenőhelye.

Ipar-kereskedelem-vállalkozás

Kengyel különleges fekvése ( a Szolnok-Törökszentmiklós-Martfű jelentős iparvállalatok telephelyei) az ipar fejlődését hátrányosan befolyásolta. A település iparát a néhány kisiparos és szolgáltató jelentette, akik javításokkal foglalkoznak. A ruhaipari KTSZ pedig varrodát működtetett. A lakosok közül számosan járnak el dolgozni az említett települések környező ipari üzemeibe.

A kisiparos hagyományok élnek a településen, a kengyeli kenyér a környéken keresett árucikk. A településen a vállalkozások száma 60, melynek többsége egyéni vállalkozó, de található KFT-szövetkezet és betéti társaság is.

A településen a kereskedelmi egységeket az ÁFÉSZ és egyéni vállalkozók működtetik mintegy 40-50 db. bolt és vendéglátóhely formájában.

A kor igényeinek megfelelően megjelentek a szolgáltatások új szakágai, mint a könyvvezetés, adótanácsadás, ügynöki tevékenység, kulturális szolgáltató tevékenység, és magán házi-családorvosi szolgálat.

Oktatás, egészségügy, kultúra

Az alapszolgáltatásokat - oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés - az Önkormányzat intézményeivel biztosítja a lakosságnak.

A település oktatási rendszere jó feltételeket nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a helyben tanulás és sportolás lehetőségeihez.

A legkisebbeket a 100 férőhelyet meghaladó óvoda várja felkészült óvodai pedagógusokkal.

Az Önkormányzati általános iskola 20 osztályteremmel és korszerű tornateremmel biztosítja a település gyermekeinek színvonalas oktatását, sport, ének-zene, és informatikai tárgyak témakörében is. Az általános iskolában a napközis ellátás feltételei is biztosítottak.

Az első önálló orvosi állás 1938-ban létesült a településen, majd önálló rendelő és gyógyszertár épült.

Jelenleg a lakosság orvosi ellátását a betegségek megelőzését két körzeti családorvos, egy fogorvos, egy gyermekorvos és védőnők biztosítják a nem rég felújított orvosi rendelőben.

A településen önálló gyógyszertár működik, s három állatorvos biztosítja az állategészségügyi szolgáltatást.

A kulturális és művelődési lehetőséget az 1950-es években épült, s a közelmúltban felújított művelődési ház és könyvtár szervezi és biztosítja. A könyvtárban a könyvállomány 24.000 kötet, mely kölcsönözhető, az olvasóteremben mindenki számára hozzáférhető. A közeljövő feladata az országos könyvtári számítógépes hálózathoz való csatlakozás.

A népszokásokból, a táltos és babonás történetek az idősebbek körében még ma is közszájon forognak. A citerás bálak, lakodalmi, névnapi és a disznótori mulatságok, rigmusok emelkednek ki. Régen nagy esemény volt az újévi cselédszegődtetés is.

A népviselet nem hordozott egyedi különlegességeket a kengyeliek leginkább bőrruhákat viseltek, subát, ködmönt, mellest. A régi népszokásokat, a legújabb kor napjaink hagyományaival cserélték fel. Az utóbbi években minden év május harmadik vasárnapján megtartják a csodálatos ős-régi Erzsébeti erdőben a Kengyelfutás-kengyelen majális rendezvényt, amelyen több ezer ember vesz részt.

A község Kengyeli Futár néven újságot jelentet meg rendszeresen, az önkormányzati és települési hírlevelet igyekszik betölteni. Hirdetési lehetőséget is biztosít. Megrendelhető a Polgármesteri Hivatalban.

Információ

Polgármesteri Hivatal intézményi referensei
Kengyel Község Önkormányzata telefonszám: 56/583-400, Fax: 56/583-409

Turistáknak

Az igazi alföldi táj a község híres műemléke a település határában (Bagi-major) a Kengyel-martfűi vasút mentén található kunhalomra épült szélmalom, amely jelenleg az Országos Madártani Intézet megfigyelő állomása.

A 15 méter magas malom 1850. körül épült, kúp alakú tetőzettel, zsindelyfedéssel. A szélmalom 1945-ig működött.

Valaha több ezer kunhalom állt az Alföldön a Tisza völgyében. Illyés Gyula ezekről a sajátos emberkéz alkotta dombokról írta "Ti vagytok a mi katedrálisaink!" A kunhalmok természetvédelmi értékek, fokozott oltalom alatt állnak.

Ugyancsak a település határában (Harkányi major) található védett természeti érték a török mogyorófa ültetvény. A Balkán-félszigetről származó terebélyes húsz-huszonöt méter magas fákat szívesen ültették parkok, és nemesi kúriák kertjébe, parkjaiba. Hála a gondoskodásnak, a fák ma is egészségesek.

A településre látogatóknak érdemes megtekintetniük az Erzsébeti-ligeterdőt, amely a nyári melegben üdítő pihenésre és hangulatos nagyerdei sétára hívogat.

Szép épület a község központjában álló római katolikus és a szomszédságában lévő református templom is.

A jövőkép

A község számos kecsegtető lehetőséggel, tervvel lép át a harmadik évezredbe. Az önkormányzat adókedvezménnyel, közművesítéssel, gyors ügyintézéssel fogadja a letelepülni szándékozó befektetőket.

Szeretnék ha az agrárágazat tulajdoni viszonyai és termelésszerkezet módosítása a település lakosainak a számára is kedvezően és megnyugtatóan rendeződnének.

A település életének felpezsdítéséhez az Erzsébeti-ligeterdő kínálta lehetőségeket, a községben található termál-kút kincsét is szeretnék kihasználni. A tervek megvalósítása, mind-mind a munkahelyteremtést a lakosság megélhetésének javítását szolgálja.

vissza a lap elejére