KUNCSORBA település rövid története - Pusztasorból önállósult ősi falu -

A település Törökszentmiklós D-k-határán Túrkevével szomszédos határban helyezkedik el. A település neve összetett szó a "csorba" elnevezés szláv eredetű jelentése foghíjas, csorbafogú. A "kun" pedig arra utal, hogy a területet IV. Béla 1240-ben a kunoknak adományozta. Mint települést 1395-ben említi először az oklevél Csorba János szállása néven.

1702-ben mint pusztát vásárolta meg a Német Lovagrend, majd 16 évvel később Kunszentmárton vette árendába.

A település 1897-ben szakadt el s vált önálló községgé, s a tiszai középjáráshoz csatolták.

A település ma

Kuncsorba község Jász-Nagykun-Szolnok Megye délkeleti részén helyezkedik el Túrkevével-Örményessel és Törökszentmiklóssal határos területen. Közigazgatási területe 3483 ha lakásállománya 318 db. a lakásállomány színvonala közepes.

Közlekedési szempontból kedvezőtlen helyzetben van, vasútja nincs, de közúton a 4. sz. főközlekedési útról és a 35-ös útról is megközelíthető.

Naponta 19 pár autóbuszjárat érinti. Az utóbbi évtizedben jelentősen javult a település infrastruktúrájának színvonala. A vezetékes ivóvíz a lakások 90 %-ba, az áramellátás gyakorlatilag 100 %-os míg a telefon bekötés a lakások 50 %-át érinti.

A belterületi utak 65 % szilárd burkolatú.

A település belvízrendezését nagy lakossági erőfeszítés árán az elmúlt 3 évben megoldották. A következő évek feladata a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése s a szennyvíztisztítás megoldása.

Mezőgazdaságról

A község közigazgatási területéhez tartozó szántóföldek jó minőségű agyagos-vályog talajok, másodlagos szikesedésre hajlamosak.

A kuncsorbai lakosok mindig a földművelésből és állattenyésztésből éltek, s ma is sokan a gazdálkodásra építik családjuk boldogulását. A rendszerváltás során felszámolták a szövetkezetet, s többen földhöz jutva magán vagy társas vállalkozóként dolgoznak a földeken.

A településen működik 1 agrár KFT a Praktika KFt. - mely takarmány-tápok és kiegészítők előállításával foglalkozik, s a Kisújszállási Nagykun Mg. Rt. működtet egy sertéstelepet.

A település határában 5-700 ha terület a korszerű Lineár-öntöző rendszerrel berendezett terület.

Ipar

Ipara gyakorlatilag sohasem volt a településnek a kisiparosok csak szolgáltatásra törekedtek. A lakosság egy része a közeli városok, ipari üzemeiben vállaltak munkát.

A működő vállalkozások száma 10 db melyből 6 egyéni vállalkozás, s zömében kiskereskedelemmel és vendéglátással foglalkoznak.

A Murányi műhelyben az ezredfordulón is készítettek kötőfékeket és kötelet, folytatva a családi hagyományként örökölt ősi mesterséget.

Oktatás, egészségügy-kultúra

Az alapszolgáltatásokat - oktatás, egészségügy - szociális ellátás, közművelődés - bár forrásai igen szűkösek az önkormányzat intézményeivel biztosítja a lakosságnak.

A volt katolikus iskolában óvodát nyitottak 45 férőhellyel 2 fő óvodai pedagógust alkalmaznak.

1965-ben épített új iskolával és bővítéssel lehetőség nyílt az osztályok bontására, tornaszoba és műhelyterem kialakítására. Az iskola napközis ellátást is tud biztosítani.

A település oktatási rendszere, a körülményekhez képest jó feltételeket nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a helyben tanulás lehetőségéhez.

A lakosok egészségét az 1990-ben épített orvosi rendelőben óvják korábban önálló körzeti orvos biztosításával. Jelenleg a családorvosi gyermekorvosi szolgálatot Örményessel közösen alkalmazott családorvos és gyermekorvos látja el.

A nyugdíjas klubban 35-40 fő ellátását biztosítják. A művelődési ház 1954-ben épült, helyt adva egy 350 személyes nagyteremnek, itt kapott helyet a mozi-helység is.

A községi könyvtár 8000 kötetes állománnyal várja az olvasókat.

A régi helyi népszokásokat (tanyai citerásból, szilveszteri kolompolás) felváltotta az 1983-tól tartott Csorba Kupa, Kuncsorbán falunap. Minden évben május első hétvégéjén tartják a sport és kulturális rendezvényt több ezer résztvevővel.

Ősszel szüreti bálon szórakozik a lakosság, még ma is élő népszokás a disznótor.

A régi, a településre és múltjára jellemző hagyományokat, és tárgyakat harminc évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni Szénási Imre tanító. Munkájának nyomán több száz tárgy és dokumentum idézi Kuncsorba történelmét a 2000-ben megnyitott helytörténeti múzeumban.

A község megmaradását és fennmaradását, fejlődését a lakosság erőfeszítésétől, a mezőgazdaság termékszerkezetének ésszerű átalakításától új Kultúrák meghonosításától (zöldségfélék, csemegekukorica, kertkultúra elterjesztése) az EU-csatlakozást követő partnerségi és együttműködési szemlélet gyakorlati megvalósításától várjuk.

Tervezik (jelenleg forráshiány és a fenntartási költségek hiánya miatt) továbbá hogy a művelődési házban "Teleház" szerű informatikai központot alakítanak ki, ennek segítségével bekapcsolódhassanak a nagyvilágba, annak szerves cselekvő részeseivé váljanak.

vissza a lap elejére