ÖRMÉNYES település rövid története - A kastélyok falva -

A község a megye közepén Törökszentmiklóstól Dél-keletre a Nagykunsági főcsatorna partján fekszik, Fegyvernekkel közös vasútállomása van a Budapest-Szolnok-Záhony vasútvonal mellett. A település nevének eredete nem tisztázott, mert az egyik verzió szerint Árpád-korból az "Örmény-malom" szóból származik. Az idősebbek körében ma is élő szájhagyomány a másik verzió, hogy a XVI. Században Örmény nevű grófoknak volt birtokuk a vidéken.
Nagyobb birtoka a Glaser, a Bíró, Schwarz családnak volt.

Jelenleg is a település értékes épületei a Glaser, a Bíró és a Kepich-kastély.

A lakosság az 1800-as évek végén már Örményesnek nevezte faluját, de a hivatalos helységnévtár 1913-ban említi először. Az 1920-as években alakult ki a település falusias arculata. A lakosság már az 1920-as években szerette volna elérni, hogy a puszta önálló községgé alakuljon ám ez csak jóval később 1952-ben következett be.

A település ma

Örményes Jász-Nagykun-Szolnok Megye közepén fekszik, a nagykunsági Főcsatorna mentén Kuncsorba-Fegyvernek és Törökszentmiklós Települések területei közzé beékelődve. A település közigazgatási területe 3244 ha.

A közúti megközelíthetősége a 4-es számú főút felől a Fegyvernek-Örményes-Kuncsorba útvonalon.

A lakónépesség 1247 fő, a lakásállomány 470 db. Az elmúlt évtizedekben új utcák épültek színvonalas lakásállománnyal. A település alapinfrastruktúra ellátottsága jó, hiszen a belterületi lakások 80 %-ban vezetékes vízzel, 60 %-ban megtörtént a gáz és telefon bevezetése is. Az elektromos energia ellátása 100 %-a a belterületi utak 100 % szilárd, burkolatúak. A szennyvízcsatornázásra, és tisztításra a kistérséggel közös program készül. Az utóbbi években hatalmas lakossági erőfeszítéssel s állami támogatással megoldották a települést veszélyeztető belvízgondokat.

Az önkormányzat kiegyensúlyozottan gazdálkodik, intézményeit zavartalanul működteti.

Mezőgazdaságról

A település talaj adottságai túlnyomórész igen jó minőségű, kötött-agyag, mészlepedékes és réti csernozjom jó lehetőséget biztosítva a kalászos olajtartalmú kapás és zöldségfélék termesztésére. A cukorrépa termesztésnek történelmi hagyományai voltak.

A lakosság többségének megélhetését sokáig a mezőgazdaság jelentette. A kárpótlásokkal az ÚJ ÉLET szövetkezeti tulajdon átalakult egyéni földtulajdonosok szövetségévé, jelenleg pedig részvénytársasággá való átalakulása van folyamatba.

Többen földhöz jutva családi-gazdálkodóként vagy magánvállalkozóként dolgoznak néhány ha-tól a 100 ha birtokméretig. Az állattenyésztésnek jelentős lendületet a szövetkezeti gazdálkodás adott, hiszen jelentős tehenészetet, növendékmarha telepet sertéshizlaldát létesítettek. De foglalkoznak a gazdálkodók baromfi és juh tartással is.

Ipar-kereskedelem-vállalkozás

Az első iparosok 1945. után jelentek meg, főleg lakossági szolgáltatást végezve. 1950-ben gépállomás alakult, ezen telephelyet 1968-ban az Április 4 Gépgyár vette meg, s jelentős ipari üzemet létesítve (600 fő is dolgozott) thermogenerátorokat és egyéb légtechnikai eszközöket gyártott a KGST-országok számára. A keleti piacok összeomlásával a gyáregységet felszámolták.

Jelenleg a Bíró kastély és volt gyári csarnokokban a Hunivar és az ÖGÉP KFT működik mezőgazdasági gép és szárító gyártással foglalkoznak. A Magyar Aszfalt és az Alföldi Gabona RT telephelyet (jelentős terménytároló kapacitás) tart fenn a településen. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a vállalkozások száma (50 körüli) legtöbbjük egyéni vállalkozó, de KFT, szövetkezet és betéti társaság is található, zömük kereskedelmi és vendéglátási szolgáltatással foglalkozik.

A lakosság 10 élelmiszerboltban végezheti el napi bevásárlásait 1 iparcikküzlet és takarékszövetkezet is található.

Oktatás-egészségügy-kultúra

Az alapellátásokat - oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés - szűkös forrásai ellenére is az önkormányzat intézményeivel biztosítja a lakosság számára.

A település 50 férőhelyes óvodát működtet, az általános iskola 11 osztálytermével és napközi ellátás biztosításával várja a tanulókat. A település oktatási rendszere jó feltételeket nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a helyben tanulás lehetőségéhez.

A lakosság egészségének biztosítása érdekében orvosi rendelő 1957 óta működik a településen. Jelenleg a körzeti és családorvos teendőket Kuncsorbával közösen alkalmazott családorvos és védőnő látja el.

A Művelődési Ház működtetése az utóbbi évtizedben, forrás gondok miatt egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. Az első falunapot a vállalkozók adományaiból tartották meg. A 2000. esztendőben megtartott falunap különösen emlékezetes marad hiszen ekkor fogadták el és avatták fel a település első címerét, s zászlaját.

A 9000 kötetes könyvtár s az idősek napközi otthona a varrodával együtt a Gláser-kastélyban működik mely épület a település központjának jelentős és meghatározó épülete.

Az önkormányzat az új évezred legfontosabb kihívásának és feladatának tekinti a munkahelyek megtartását új munkahelyek teremtését az agrárvállalkozások sikeres és jövedelmező működésének helyben feltétel biztosítását, valamint a fiatalok lakáshoz jutási feltételeinek megteremtését.

A település kastélyainak rekonstrukcióját, ezzel is biztosítva az idegenforgalom, vadász és horgász turizmus alapjainak szálláslehetőséggel történő biztosítását.

Az önkormányzat az új vállalkozók és befektetők számára majdnem ingyen ajánl telket, a vasútállomás nagy rakodóterét pedig közös hasznosításra bocsátaná.

vissza a lap elejére