
TISZAPÜSPÖKI település rövid története
|
Tiszapüspöki
és környéke ősidők óta lakott terület. A községgel szembeni Tisza-partról
a Körös-kultúra népe által használt edénytöredékek, a szarmata korból
hombáredény, tál és egyéb edénydarabok kerültek elő az ásatások
során. A Karcsú-ér északi partján honfoglalás kori temetőre, a sírokban
többek között ezüstgyűrűre bukkantak.
A település nevét 1009-ben említi először oklevél
az egri püspökség létrehozásakor, majd V. Béla 1261-ben kelt oklevele
megerősíti az egri püspököt "Pispuky" birtoklásában.
A XVI. század közepétől virágzó település, 1622-től
már anyakönyvet vezetnek, 1643-ban új kápolnát építettek. 1718-tól
meggyorsult a beköltözés más településekről, elsősorban a Jászságból
Egerből, Kisterenyéről majd később Galíciából is érkeztek telepesek
csábítva őket a betelepülőknek ígért kedvezmények.
A Tisza szabályozása Tiszapüspökinél 1851-1932 között
készült el. A folyó két nagy kanyarulatának átmetszésével a korábbi
15,4 kilométerről 7,48 km-re csökkentette a folyó Tiszapüspöki szakasz
hosszát. A folyó szabályozásával nemcsak a terméketlen terület nagysága
csökkent, hanem a legelőké és réteké is ezzel jelentősen visszaszorult
a legeltető állattartás.
A település ma
Tiszapüspöki
a Tisza bal partján Szajol és Törökszentmiklós szomszédságában terül
el. Közlekedés-földrajzi szempontból nem a legkedvezőbb helyzetben
van, 4-es számú főútról leágazó bekötőúton érhető el zsáktelepülés.
Vasúti közlekedési lehetőség Törökszentmiklósról vagy Szajolból
biztosított.
A településre naponta 38 autóbusz érkezik és indul.
A település közigazgatási területe 3745 ha a lakosság
2100 fő körül ingadozik, a lakásállomány 8l6 db. az épületek színvonala
jó és közepes az alapinfrastruktúra ellátottságuk jó. A lakások
vezetékes ivóvíz ellátottsága 98 %-s a villany ellátottság a háztartásokban
100 % a vezetékes gáz ellátás 60 % a telefon ellátottság 62 %-s.
A belterületi utak 95 %-a szilárd burkolatú.
Tiszapüspöki egyre vonzóbb a turisták üdülők számára.
A Tisza-parton kiépült egy százötven telekből álló, infrastruktúrával
ellátott üdülőfalu, szabad strandja gyönyörű homokfövenyes. A vízisportot
kirándulást horgászatot kedvelők számára igazi "paradicsom".
Mezőgazdaságról
A
település lakóinak többségében a megélhetését sokáig a mezőgazdaság
jelentette, s még ma is sokan a mezőgazdaságra építik családjuk
boldogulását. Az átalakulás és kárpótlás eredményeképpen a Tiszatáj
Szövetkezet megszűnt, ezt követően alakult meg a földtulajdonosok
szövetkezete az Aranykorona Mezőgazdasági Szövetkezet amely ma részvénytársaságként
működik, fő profilja szántóföldi növények termesztése, értékesítése.
Az általuk művelt terület mintegy ezer ha. többen
földhöz jutva magánvállalkozóként dolgoznak a néhány ha-s és több
tíz ha-s területeken.
A korábban jelentős állattartás lecsökkent kisebb
mennyiségben szarvasmarhát, sertést és baromfit tenyésztenek.
A szövetkezet gépműhelyét megvette egy vállalkozó
s minimalmot alakított ki az épületből, jelenleg nem működik.
Működik a településen egy olajütő is (hideg sajtoló).
Ipar-kereskedelem-vállalkozás
A településen az első iparosok a XVI. században
jelentek meg, vízimalom, kallómalom (sulykolókkal nyersbőröket puhítottak,
posztót tömörítettek) téglaégető, cipész-csizmadia és egyéb lakosságot
kiszolgáló iparosok dolgoztak.
Jelenleg a településen szabók, fodrászok fuvarozók,
lakatos, asztalos kisiparosok mint vállalkozók, szolgáltatásait
veheti igénybe a lakosság. Jelenleg 64 vállalkozás működik melyek
működési formája KFT, RT, betéti társaság.
A lakosság és a településre látogatók igényeit hat
üzlet és nyolc vendéglátóhely igyekszik kiszolgálni.
Oktatás, egészségügy, kultúra
A községben az alapellátásokat - mint oktatás, egészségügy,
szociális ellátás, közművelődés - az önkormányzat intézményeivel
biztosítja a lakosság számára. A településen 75 férőhelyes óvoda
várja a kicsinyeket szakképzett óvodapedagógusokkal.
Az 1970-ben épült új 13 tantermes iskolában 16 pedagógus
oktatja a település tanulóit, a napközis ellátás biztosított. Megállapítható,
hogy a település oktatási rendszere megnyugtató feltételeket nyújt
a gyermekeknek a helyben tanulás lehetőségéhez.
Egy üres gátőrházban 1993-ban kialakítottak egy
önálló természettudományi oktató központot. (Erdei iskola)
Az Ördögszekér Környezetvédelmi Oktatóközpont egész
évben várja a természetet, táborozást kedvelő érdeklődőket. A központ
tagja a ECO TOURIST FARM nemzetközi szervezetnek.
A település lakosságának egészségügyi alapellátását,
betegségmegelőzését az új orvosi rendelőben családorvos, ápolónő
védőnő, fogorvos és házigondozók végzik. Az egészségügyi lakossági
ellátás színvonalát emeli az újonnan épült impozáns gyógyszertár.
A település művelődési háza 1962-ben épült, s itt
kapott helyet a 15.000 kötetes könyvtár, a különböző klubok és szakkörök
működése, községi és civilszervezeti rendezvényeinek biztosít lehetőséget.
Itt tanulhatnak zenét és éneket a Törökszentmiklósi zeneiskola kihelyezett
tagozatának tanulói.
Az utóbbi években jelentős hagyománnyá váltak a
település nagy tömegeket vonzó rendezvényei, szüreti felvonulás,
Tiszapüspöki Nyár programsorozat, hangversenyek, lovasversenyek.
A településen több sport szakosztály működik, a
legeredményesebb a labdarugó szakosztály. Testvértelepülés kapcsolatokat
huzamosabb ideje a romániai Szakállasfalvával tart fenn.
Turistáknak
Tiszapüspöki
kedvelt hely a vizet-strandolást, és horgászatot kedvelők és természetbarátok
körében.
Az élő és Holt-Tisza területe a Középtiszai Tájvédelmi
körzet része, őshonos galéria erdeje, nemes nyártömbök, morotvás
részek egyedi jelenségek. A Tisza-parton kiépült fürdési-pihenési
lehetőséget nyújtó üdülő falu homokfövenyes strandjával.
Fontos látnivaló 1765-69. között barokk stílusban
épült katolikus temploma. A belső egyhajós két csehboltszakasszal
keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel. A főbejáratot gazdagon
faragot kőkeretes kapu és ablak hangsúlyozza. A szószék szintén
barokk stílusú, a padok klasszicisták.
Ugyancsak műemlék a plébániaház, kontytetős, az
eresz alatt végigfutó párkánnyal épült téglaépület, melyet Eszterházy
Károly egri püspök építtetett.
A község vezetésének kiemelt
feladata a település életének felpezsdítése, a foglalkoztatás növelése,
az idegenforgalom, üdülőturizmus továbbfejlesztésével, a
mezőgazdasági termékstruktúra és feldolgozó ipar ésszerű fejlesztésével.
Az agrár-környezetvédelmi (bio) gazdálkodás népszerűsítése, a szennyvízcsatornázás
megoldása szerepel az elképzelésekben, tervekben.
vissza a lap elejére
|