TISZATENYŐ település rövid története

A történelmi dokumentumok és régészeti feltárások tanúsága szerint a térség régóta lakott hely, ásatások során egyaránt találtak a körös és hatvani kultúra nyomait bizonyító ereklyéket, edénymaradványokat.

Írásos adatok melyek középkori település maradványaira utalnak a XV. Század végére utalnak. A Tenyő elnevezést egyes kutatók a "tinó" török eredetével hozzák összefüggésbe az egykori Tinóka- ér révén, mások szerint a település neve szláv eredetű szó. Mások szerint a falu XX. Századi település eredménye és nem azonos a középkor folyamán létezett Tenyő nevű kolostorral és településsel, amely nagyvalószínűséggel a mai Szajol határának délkeleti felében feküdt. Eredeti központja uradalmi major volt cselédházakkal, később szórt tanyás falu lett, amelynek belső magját szabályos tervezésű utcák, házak, telkek alkotják. Tornác nélküli lakóházak kis gazdasági udvar apró melléképületek jellemzik a régebben beépített portákat.

A település ma

Tiszatenyő település Törökszentmiklós szomszédságában a Tiszától DK-re a Törökszentmiklós-Martfű összekötő út mentén terül el. A Szolnok-Arad, illetve Szolnok-Szentes villamosított vasútvonal elágazásánál fekszik. A helység vasúton, közúton egyaránt jól megközelíthető, közlekedési viszonyai az átlagnál jobbak. Húsz kilóméteren belül 4 város üvezi. Tiszatenyő 1950. február 15.-én lett önálló község. A település közigazgatási területe 2359 ha a népesség 1970 fő, a község lakásállománya 667 db lakás melyek zömében jó szinvonalúak. Az alapinfrastruktúra ellátottságuk jó, a vezetékes ivóvíz és elektromos energia ellátottság 100 %-os az otthonok 85 %-ban a vezetékes gáz, 73 %-ban a telefon ellátottság biztosított. A belterületi utak 95 %-a szilárd burkolatú.

Mezőgazdaságról

A község lakóinak többségének megélhetését a mezőgazdaság jelentette. A lakosság döntő többségében a földből élt, a múltban Jurenák, Léderer, Almásy, Pilic birtokain kereste kenyerét.

A közelmúltban a településnek önálló mg-i szövetkezete volt majd egyesült a törökszentmiklósi "Béke" szövetkezettel. A privatizációt követően földtulajdonosok szövetkezeteként működött tovább de az ezredfordulót követően a szövetkezet felszámolása 2001. ben elkezdődött.

Jelenleg több földtulajdonos őstermelőként és magánvállalkozóként dolgozik. A mezőgazdasági területen elsősorban kalászos, kapás és olajnövények termesztése folyik. A település környékén 3 számottevő nagyobb agrárvállalkozás működik.

Ipar, kereskedelem-vállalkozás

A településen az ipart hosszú ideig csak az uradalmi majorok mesterei jelentették. A település iparának fejlődését hátrányosan befolyásolja a 4 nagy város közelsége s az ipar letelepedésére kedvezőbb körülmények.

Jelenlegi nyilvántartások szerint a településen 64 vállalkozó tevékenykedik zömében lakossági szolgáltatást végez, tulajdon forma szerint 4 db KFT, 1 db szövetkezet 7 db betéti társaság működik. A lakosság és a településre látogatók igényeit öt üzlet és hét vendéglátóhely az 1995. -től működő takarékszövetkezet igyekszik kiszolgálni.

Oktatás, egészségügy-kultúra

A település lakossága számára az alapellátásokat - oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés - az önkormányzat intézményeinek működtetésével biztosítja.

A legkisebbekről való gondoskodást az 1990-ben épült 80 személyes óvoda felkészült óvoda-pedagógusokkal biztosítja. Az igen korszerű impozáns iskolaépület 2000-ben épült fel.

Tornateremmel korszerű szertárakkal a harmadik évezred kihívásainak megfelelve várja az iskoláskorú gyermekeket magas színvonalon biztosítva a helyben tanulás lehetőségét.

Napközis ellátás is biztosított, a település 500 adagos konyhával is rendelkezik. A lakosság betegségmegelőzési és gyógyítási alapellátását 1 családorvos, védőnő és beteggondozó biztosítja.

A községi Művelődési Ház 1938-ban épült, melyet az 1980-as évek közepén felújítottak. Egy nagyteremmel megtoldottak. Itt kapott helyet a 9000 kötetes könyvtár is amely szeretettel várja a lakosokat és klubtagokat.

A település kulturális életében fontos szerepet játszik a Páva-kör és a Kaiser Pelikán Tánc-csoport.

Tiszatenyő sportegyesülete több szakosztály működtet, a legsikeresebben a labdarugók szerepelnek.

Az elmúlt évtizedtől kezdődően hagyományteremtő módon minden év októberében megtartják a falunapot. 1996-ban a honfoglalás ezeregyszázadik évfordulójára kopjafát avattak a polgármesteri hivatal előtt.

A település jellegzetes férfi viselete volt a kék ing és gatya, a kék kötény és a papucs. A pásztorok fehér gatyát bő ujjú inget, ezüstgombos mellényt és tollas kalapot hordtak. Jellemző népszokásuk volt a téli tanyázás és a citerás bál.

Az önkormányzat legfontosabb feladatai között tartja számon a feszítő foglalkoztatási gondok enyhítését (élelmiszeripari üzem létesítése) a szennyvízhálózat kiépítését.

A falusi túrizmus beindítását (bár a lakosság nyitottsága még nem az igazi) kihasználva a Tisza II. öntözőcsatorna közelségét, a falu határában meglévő erdő adta lehetőségét.

vissza a lap elejére